Felszámolási eljárás
A felszámolási eljárás jelentése
A felszámolási eljárás célja a fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek megszüntetése és a hitelezők kielégítése a törvényben meghatározott módon. Ez az eljárás akkor indítható, ha az adós nem magánszemély, hanem vállalkozás, és a tartozását esedékességének idejét követő 20 napon belül sem egyenlíti ki, sem pedig nem vitatja. Az eljárás megindításához szükséges egy szerződés, fizetési felszólítás, és bizonyítékok a követelés jogosságára.
Az eljárás megindítása
A felszámolási eljárás megindításához először felszólítást kell küldeni az adósnak, amelyben figyelmeztetjük, hogy ha nem teljesít, felszámolási eljárás megindítását kezdeményezzük. Ha a felszólításra nincs válasz, és a követelés meghaladja a 200.000 forintot, benyújtható a kérelem. A kérelemhez csatolni kell a szerződést, számlát, és a fizetési felszólítást igazoló tértivevényt.
A teendők a felszámolási eljárás során
Ha egy társaság felszámolás alá kerül, a hitelezők igényeiket szigorú határidőkön belül kell bejelenteniük. A bejelentési határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A hitelezői igényt a kirendelt felszámolónál kell előterjeszteni, és meg kell fizetni a regisztrációs díjat. A felszámoló megvizsgálja a bejelentést, és dönt annak nyilvántartásba vételéről.
A hitelezői igények kielégítése
A felszámoló az eljárás során közbenső és zárómérlegeket készít. Ezek alapján történik a hitelezői igények kielégítése. A hitelezők igényei típusuk alapján meghatározott sorrendben kerülnek kielégítésre. Gyakran előfordul, hogy az adós vagyona nem elegendő az összes hitelező kielégítésére, ilyenkor a követelések részben vagy egészben behajthatatlanok. Ilyen esetben a felszámoló által kiállított behajthatatlansági igazolás szükséges a követelés leírásához.
A fentiek alapján a felszámolási eljárás alapos tervezést és gyors cselekvést igényel a hitelezők részéről, hogy esélyük legyen követeléseik megtérítésére.
Kölcsönszerződés magánszemélyek között
A kölcsönszerződés magánszemélyek között egyre gyakrabban előfordul a mindennapokban, de fontos tisztában lenni néhány alapvető szabállyal és veszéllyel, mielőtt belekezdünk ebbe a jogi folyamatba. Az alábbiakban sorra vesszük a legfontosabb tudnivalókat a kölcsönszerződés megkötéséről és buktatóiról.
A kölcsönszerződés fogalma és kamatai
A kölcsönszerződés egy olyan megállapodás, amely alapján a hitelező bizonyos pénzösszeget bocsát az adós rendelkezésére, amelyet az adós meghatározott időpontban, kamattal vagy anélkül visszafizet. A felek szabadon dönthetnek arról, hogy a kölcsön után jár-e ügyleti kamat. Ha nem állapodnak meg kamatról, akkor szívességi kölcsönről beszélünk, amely nem jár kamatozással. Azonban, ha az adós nem fizet időben, a hitelező késedelmi kamatot követelhet.
A kölcsönszerződés formai követelményei
Bár a jog nem kötelezővé teszi a kölcsönszerződés írásbafoglalását, erősen javasolt, hogy a megállapodást írásban rögzítsék. A kölcsönszerződés magánokiratban vagy közokiratban is megköthető. Egy magánokirat esetén, ha az adós nem teljesíti a fizetési kötelezettségét, fizetési meghagyásos eljárásban kell érvényesíteni a követelést. Ezzel szemben közokirat esetén a közjegyző közvetlenül elrendelheti a végrehajtást, ezzel leegyszerűsítve a hitelező dolgát.
A kölcsönszerződés minták használatának veszélyei
A kölcsönszerződés minták használata során fontos tisztában lenni a következő kockázatokkal:
- Általánosítás kockázata: Az általános minták nem minden esetben fedik le az egyedi körülményeket.
- Jogszabályi változások: Az aktualitását vesztett minták nem biztos, hogy megfelelnek a jelenlegi jogszabályoknak.
- Pontatlanságok és hiányosságok: Még a legjobb minták is lehetnek hiányosak vagy pontatlanok.
- Személyre szabás hiánya: Egyedi igények és körülmények figyelmen kívül hagyása.
- Szakmai tanácsadás elhagyása: Ügyvéd bevonása nélkül a fontos jogi és pénzügyi szempontok elkerülhetik a figyelmet.
Kockázatok és biztosítékok
Még egy jogilag jól megírt kölcsönszerződés sem garantálja a pénz visszaszerzését, ha az adós nem rendelkezik megfelelő vagyonnal vagy jövedelemmel. Ilyen esetekben a jelzálogjog lehet a megoldás, bár ez nem gyakori magánkölcsönöknél. Függetlenül a biztosítéktól, írásos szerződés, akár tartozáselismerő nyilatkozat formájában, minden esetben javasolt, hogy megkönnyítse a bizonyítást későbbi jogi eljárások során.